Az erdőben talán találok egy búvóhelyet előle. Általában az ilyen erdőkben szoktak lenni elhagyatott kis házak. Minden erőmet összeszedve futni kezdtem. Futás közben hátra néztem de Kevin egyáltalán nem futott utánam. Csak simán gyalogolt. Fura. Forgattam a fejem ide-oda hogy mégis hol találhatnék magamnak egy búvóhelyet. De sajnos még sehol sem találtam efféle relytekhelyet. Szerencsémre találtam egy kis házat. Felé futottam mikor éreztem hogy Kevin felkap. Rettentő gyorsan futott velem vissza a tisztásra ahol a szülinapi meglepetés helyem volt. Mikor megállt kidobott a kezei közül. Repültem vagy 2 métert majd a földbe csapodtam.
- Áúúúú. - nyögtem egyet. A jobb vállamra zuhantam. Felálltam és végig Kevin rezzéstelen arcát figyeltem. Nézett. Mást nem csinált. Úgy viselkedett mintha valaki írányította volna. Mint egy robot.
- Kevin miért teszed ezt ? - kérdeztem értetetlenűl.
- Hahahaha.. - nevetést halottam a hátam mögül. -Nos, hello újra Sung. A múltkori incidenst sikeresen megúsztad a vámpír barátnőd közreműködésével. De most nem lesz itt senki sem hogy megmentsen. - Yoseob volt az aki a hátam mögött kuncodott. Közben elő rángatta Jong Jin Rint. Ájúlt volt és egy erős lánccal volt lekötözve.
- De akkor Kevinnal mi lett ? - kérdeztem réműlten.
- Emlékszel még a sulis kis kalandunkra , és hogy már tudok a Napon járni ezzel a kis gyönyörűséggel ? - felmutatta az ékszert amit az újján viselt.
- Igen.- Bólogattam.
- Nos ez mind nem jött volna össze az én kis boszorkányom nélkül. - egy rosszfiús mosolyt csalt az arcára. - Gyere elő Heerin ! - szólította Yoseob a lányt.
A lány előjött. Szőke haja volt. Egykorú lehetett velem. Nagyon szép lány volt, rossz lélekkel.
- Szia Sung, tudom hogy te nem ismersz engem de én nagyon jól tudom hogy kivagy. Yoseob sokat mesélt rólad. - eközben úgy méregetett mint egy kirakati bábút. - Erős csajszi vagy úgylátom. Eddig még senki sem bírta ki ennyi ideig, hogy Seobi zaklatta.
- Igenis erős vagyok ! Nem adom fel és addig fogok harcolni ameddig le nem győzöm őt ! - mondtam mérgesen.
- Ohh úgy gondolod ? Még csak most jön a java . Ez csak egy kis beavatás szerűség volt. - mosolygott Heerin.
- Figyelj Heerin nem kell ezt csinálnod. Yoseob csak kihasznál téged. Hidd el nekem ő egy aljas féreg ! - hitegettem neki.
- No lám no lám. még a múltkor azt mondtad hogy már nem bírod. Na ? Most ki hazudik ? - mondta Yoseob közben felém lépkedett. - Féreg ohh tényleg ? Hahaha.
- Akkor még tényleg nagyon gyenge voltam. De most már megerősödtem te szemét !
- Húúhaa... Valaki nagyon kemény. Én nem lennék ilyen bátor. Hisz nézz csak körbe. A vámpír barátod az irányításom alatt van, Jin pedig erősen lekötözve. Ja és még ezt el ne felejtsem. - füttyentett egyet.
Újjabb zaj hallatszódott a bokrok közül. Szabályos léptekek. Nem egy ember léptekét hallottam hanem többét lehettek vagy hárman. A legnagyobb félelmem beigazolódott, hogy Yoseob a szüleimet is felhasználja annak érdekében, hogy elgyengítsen, majd pedig hogy elpusztítson.
- Nos látod itt vannak a szüleid. Én mondtam hogy elgyengítelek. Nektek emberi lényeknek az a legnagyobb fájdalom mikor a szüleit elveszik.
- Te is ugyanolyan ember vagy mint én !
- Én ? Ember ? Ne nevettess Sung ! Vámpír vagyok érted ? Egy aljas gyilkos vérszívó aki kioltja más emberek életét ! Hát nem érted ?! - hangját megemelte.
- De értem . Tudom, hogy legbelül jó ember vagy, csak le kell győznöd a mostani énedet ! - kis lépésekkel közeledtem felé. A szüleid is ezt akarnák, hogy jó ember legyél és hogy segíts másokon annak ellenére hogy mi is vagy. Nézd Kevint ő lebírta győzni akkor te is képes vagy rá csak küzdj ! - mostmár a hangom magasabb lett.
Nekicsapott a fának. Odaszorított és rettentő gyilkos tekintettel nézett egyenesen a két szemembe.
- Nincsenek érzéseim, foggalmad sincsa arról hogy milyen vámpírnak lenni.- én közben csak szaporábban vettem a levegőt az ilyedségtől. - Állandóan csak a vér utáni szomjadat akarod oltani és mindenkit megölsz aki az utadba kerűl. De tudod mit ? Adok esélyt hogy megtudd. - ekkor elharapta a csuklóját és a véres kezét a számhoz nyomta. El akartam húzni a fejem de olyan erősen fogott le hogy szinte mozdulni sem tudtam. Már rengeteg vért nyeltem mikor végre elvette a kezét.
- És már csak egy utolsó lépés meg kell hogy öljelek.- már kieresztette a fogait és harapni akart.
- Seobi várj még ne !!! - Heerin ordított a fiú háta mögül.
- Mi van már ? - fordult Yoseob Heerinhez de közben még mindig a fának szorított.
- Őőőőő.. a szüleivel mi lesz ? Nem úgy volt hogy kicsit megkínozzuk őket ? - a lány hangja egy kicsit furcsa volt. Mintha félt volna.
- Mostmár mindegy az a lényeg hogy ő már a kezeim között van és végre végrehajthatoma tervemet. Majd elintézem őket.
- Csak nem akarod megölni őket ? - kérdezte a lány.
- Jajj mintha nem tudnád. Mindenbe bele avattalak. Mindenkit megölök aki itt van. - aztán megint felém fordult.
- Talán még engem is ? - kérdezte Heerin megilletődve.
- Figyelj, nekem már mindenem megvan. Nemsokára Sung meghal a szüleivel együtt. Jin is Kevin is éés mivel már nincs rád szükségem, mivel megvan a gyűrű és segédkeztél nekem ezért te sem kellesz már nekem. - lekezelően beszélt.
- Ohh tényleg, egyről elfeledkezdtél énboszorkány vagyok és van egy fegyverem ellened. - Heerint fel emelte a kezét Yoseob irányába. Ekkor a fiú is ugyanazt csinálta mint kevin. Összerogyött és a földön hemperegve fogta a fejét és üvöltött.
- Na milyen érzés hmm ??? Csak nem fáj te szemét ?! - és mégjobban koncentrált így Yoseobank is őrűletesen fájt.
Csak bámultam a lányt egy ideig. Szegényt átverte egy aljas gyilkos, kihasználta. És most ráadásul hideg vérrel megölte volna.
- Sung ! Menj és mentsd magad és a többieket ezt a rohadékot csak bízd rám majd én elintézem. - utasított.
Erős bólintással válaszoltam. Azonnal elindultam a szüleim felé Megfogtam a karjukat és húzni kezdtem őket . De nem mozdultak. Mintha gyökeret eresztett volna a lábuk.
- Anya, apa gyertek már kérlek ! menekülnünk kell ! - ordibáltam nekik de egy hang nem jöttvissza.
- Heerin ! Most mit tegyek ? - kérdeztem kétségbe esve.
- Sung , ha elengedem Yoseobot akkor biztosan ránk támad és azt szerintem egyáltalán nem jó mert azonnal megölne mindkettőnket.
- Kevin !!! Kevin !! - ordibálta Seobi . - Öld meg őket most !!
A fiu Heerin felé közeledett.
- Kevin ne !! Ne tedd ! Ébredj fel kérlek ! Kevin én szeretlek ! - ekkor a fiu megállt majd felém fordult.
- Nem ismerek semmilyen érzelmet. - komoly arcképpel válaszolt. - Az a dolgom hogy megöljelek titeket.
- Térj már észhez ! Nem kell megölnöd ! Yoseob irányít téged! Csak küzdj ellene . - már majdnem sírtam.
- Szabadítsd ki Jin-t . Most ! - utasított Heerin.
Nagy lépetekkel odarohantam Jinhez. Lefejtettem róla a láncot és próbáltam éleszgetni.
- Hahó Jong Jin Rin kérlek ébredj, kelj már fel . Kérlek . - a könnyeimmel küszködtem. De a lány nem mozdult. Aztán az eszembe ötlött. Ha vérhez jut talán felébred. De viszont az is előfordulhat hogy ha Kevin megérzi a szagát akkor talán rám támad. Hosszú lesz ez az éjszaka. A tökéletes szülinapi meglepetésből horror lett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése